Mostantól felejtsétek el, hogy egyáltalán létezett olyan, hogy "Romanization" vagyis átírás. Innentől kezdve nem használjuk őket! Ha nem ismered még a betűket, vagy nem vagy bennük biztos, akkor jobb ha átismétled/megtanulod őket mielőtt nekikezdenél ennek a leckesorozatnak!

Ebben az esetben a legegyszerűbb mondatformáról lesz szó. Íme, a példa:

Én Jessica vagyok.

Én = Jessica.

Ebben az esetben a "Topic" azaz témáról,illetve a "Comment" vagyis Megjegyzés kapcsolatáról beszélünk./Figyeljétek a színeket a megkülönböztetés érdekében!/

Ennek a mondatnak az esetén a Téma az alany, vagyis "Én" és a Megjegyzés a név, ezen esetben "Jessica".Minden ilyen mondatnál a Témára utalunk vissza!

Lássuk, hogyan néz ez ki Hangeul-al.

저는 제시카 이에요.

저 - Én
제시카 - Jessica
이에요 - Vagyok

A példamondattal ellentétben, nem ugyan az a sorrend! Erre vigyázzatok! Minden mondat igével kell végződjön!
És most itt jön egy apró szabály: Majdnem minden mondat igére végződik, még a kérdések is! Ezt jó, ha megjegyzitek. Lássunk még több példát.

저는 학생 이에요.
저 - Én
학생 - Tanuló
이에요 - Vagyok

Ugyan azt a módot alkalmazzuk itt is, mint az előbb.A Téma a Megjegyzésre utal. Ezen esetben a Téma ismét az "Én", ám a Megjegyzés változott a "Tanuló" szócskára.

Még egy jó hír : Koreaiban nincs olyan, hogy "A","Az" és a többi. Ezeknek egyszerűen nincs megfelelőjük az Ő nyelvükben. Még egy dologgal kevesebbre kell figyelni.

Nézzünk még több példát ^__^

제시카는 학생 이에요.

Talán most már kezditek elhinni, hogy ez nem is olyan nehéz. Míg például angolban megkülönböztetünk egy rakat létigét: Am,Is,Are,(To) Be itt nincsenek ilyenek! Minden alkalommal az "이에요" a megoldás.

Már megint egy gonddal kevesebb lett így, hiszen a Koreai igék nem változnak általában! 

Nézzük meg gyorsan,hogy eddig mit is tanultunk. Itt egy mondat "képlet" nektek, ami alapján már biztosan tisztán láttok!

N1 = N2
N1는 N2이에요.

Eddig még nem tértünk ki rá, hogy mi is az a "는", de most itt az alkalom.
Ez egy olyan rövid nyelvtani szócska, ami funkcionális szerepet tölt be a mondatokban!(Jelentése nincs)

• Jó még róla tudni, hogy nem csak ez az egy verziója létezik! Rengeteg variációja van a mondattól függően.

• Ha kiveszed a mondatból ezt az apró szócskát még meg fognak érteni, de nem lesz helyes, amit mondasz.

• Ezekben a mondatokban ez az apró kis szócska arra hivatott, hogy kiemelje a Témát.

És ha már így belemerültünk, akkor nézzük meg, hogy mi is az az "이에요".

• Valójában az "이에요" nem az ige eredeti alakja, ugyanis az az "이다".Lássuk csak, hogy milyen alakjai is vannak még ennek az igének.

• 이에요,입니다,이야,이십니다 << Ezek mind az "이다" különböző alakjai.

És most itt jöhet a kérdés, hogy de miért nem használhatjuk úgy ahogy van? Hát erre egyszerű a válasz ebben az esetben. Ha az "이다" szócskát használod a mondatod nem olyan udvarias, tiszteletteljes, mint ha az "이에요"-t használnád! Már pedig erre ugye figyelni kell.

Koreainál kettő darab mondatvégződés van, ami alapján a mondataink lehetnek "Tiszteletteljesek"(존댓말) illetve "Hétköznapiak"(반말).

Persze ez nem ilyen egyszerű, mert miért is lenne az? Nem mindent lehet csak leegyszerűsíteni udvariasra, vagy elkönyvelni udvariatlannak, de tulajdonképpen ennyi a lényege az egésznek.

Minden attól függ, hogy a "Hallgató" és a "Beszélő" azaz az alanyok között milyen kapcsolat van. De kihez hogyan is szólunk?

존댓말 : Elnök, Szülők, Igazgató, Tanár

반말 : Barátok, Testvérek

Nézzük meg közelebbről a "존댓말" formát. Még bonyolultabb lesz ez az egész, de ne aggódjatok! Meg fogjátok érteni!

A "존댓말"-n belül megkülönböztetünk még kettő formát. Az egyik a "해요" a másik pedig a "합니다".

• "해요":

1.     Nagyon gyakori

2.     Főleg hétköznapi beszélgetéseknél használjuk.

• "합니다": 

1.     Szint úgy gyakori

2.     TV-ben, Hadseregnél (Stb.. hivatalosabb helyen) használatos.

Ezt a kettő végződést pedig nyugodtan váltogathatjátok, ha nem akartok olyan monotonnak tűnni!
Térjünk vissza egy percre az "이다"szócskához és a példamondatunkhoz.

저는 제시카 이에요.

Ebben az esetben az "이다" "해요"formája van alkalmazva, ami nem más, mint az "이에요".Bármi ami "요"-ra végződik, ebben a formában van!

Másik fajtája az "입니다" ami pedig a "합니다" formában van. Bármi, ami általában "다"-ra végződik, ebben a formában van.

Még egyszer:

저는 제시카 이에요. ("해요" forma.)

저는 제시카 입니다. ("합니다" forma.)

Mind a kettő használt forma ugyan, de az elsőt mégis többször alkalmazzák.

A következő leckében: "는" és "은"  illetve "이에요" és "예요".